Pezsgő

A pezsgőgyártás mindenképpen Champagne-ban bontakozott ki, és onnan terjedt el az egész világon, köszönhetően Dom Pérignon (1638–1715), egy bencés apátság szerzetesének, aki egy karácsony alkalmával véletlenül kostólt bele egy új, még erjedetlen cukrot tartalmazó borral megtöltött palackba, és ízlelte meg a "csillagokat". A XVIII.században Európában már sokfelé ismertté vált a pezsgő készítés. Magyarországon az első hivatalosan jegyzett pezsgő gyár 1825-ben Pozsonyban alapította Dr Schönbauer Mihály és Fischer János, majd 1898-ra Magyarországon már nyolc jelentősebb pezsgőgyár működött. Pezsgő szavunkat pedig Gróf Széchenyi István alkotta, Hitel c. munkájában nevezi először a franciák champagnierét pezsgőnek.

A pezsgő készítés fundamentuma minden esetben a cuvée. Házasítással jön létre tehát az alapbor, melyre csak tiszta ízű, élénk savérzetű, üde borok alkalmasak. A pezsgőgyártásra szánt szőlőt gyengén sajtolják, a mustot alacsony hőfokon (18-22 fok) erjesztik. Az alapbor újraerjesztése zárt térben történik a keletkező széndioxid  eltávozásának megakadályozásával. A borhoz cukrot adnak hozzá, melyet általában borban feloldott cukorral, úgynevezett tirázs likőrrel végeznek, ezen kívül az erjesztéshez szükséges még élesztő is. A pezsgő színe, cukortartalma alapján csoportosítható. Szín szerint fehér, rózsaszín (rosé) és vörös pezsgőket különböztetünk meg, cukortartalom alapján ismerünk különlegesen száraz (brut), száraz (sec, dry), félszáraz (demi sec, medium dry), félédes (demi doux, semi sweet) és édes (doux, sweet) pezsgőket. 

Ez az ital az, mely bármely pillanatunkat ünnepélyessé képes varázsolni.